Nem egyik napról a másikra történik. Először csak fáradtabb vagy. Aztán már vasárnap este összeszorul a gyomrod. Végül eljutsz oda, hogy nem egy rossz napod van a munkahelyeden, hanem rossz heteid – egymás után. Ilyenkor hangzik el az a mondat, amit szinte mindenki túl sokáig halogat: „Lehet, hogy ideje lenne felmondani?”
A döntés ritkán tiszta és egyértelmű. A félelem a bizonytalantól, a megszokás kényelme és az „eddig is kibírtam” gondolata sokszor hangosabb, mint a belső figyelmeztetés. Pedig a munka az életed jelentős részét tölti ki, és nem mindegy, milyen áron.
Amikor már nem csak nehéz, hanem mérgező
Fontos kimondani: vannak munkahelyek, amelyek nem fejlesztenek, hanem rombolnak. Ha a vezetés félelemmel irányít, ha rendszeresen elértéktelenítik a munkádat, mások hibáit rajtad verik le, vagy olyan dolgokra kényszerítenek, amelyek szembemennek az elveiddel, az nem átmeneti hullámvölgy. Az toxikus közeg.
A legnagyobb veszély az, hogy ehhez hozzá lehet szokni. Sokaknál az első komoly jel nem szakmai, hanem testi: rossz alvás, állandó feszültség, gyomorgörcs már attól, hogy másnap dolgozni kell. Ilyenkor nem az a kérdés, hogy „illik-e” felmondani, hanem az, meddig érdemes még maradni.
Kimerültél, vagy csak elfáradtál?
Nem minden rossz érzés mögött áll rossz munkahely. Van, amikor maga a munka rendben van, csak túl sok lett egyszerre. Fontos különbséget tenni az átmeneti túlterheltség és az állandó, reménytelen kimerültség között.
Érdemes végiggondolni, mi változott az életedben. Kisgyermek, hosszú ingázás, időszakos projektnyomás – ezek kezelhetők, enyhülhetnek. De ha az érzés állandó, és nem látszik belőle kiút, az már nem motivációs probléma, hanem hosszú távú egészségügyi kockázat.
Unatkozol – vagy lassan eltűnsz a saját munkádból?
Az unalom alattomos. Könnyű legyinteni rá, pedig a tartós érdektelenség komoly lelki következményekkel járhat. Nem az a gond, ha néha monoton a munka, hanem az, ha nincs benne semmi, amihez kapcsolódni tudnál.
Az unalom gyakran nem lustaságot jelent, hanem azt, hogy kinőtted a feladatokat. Lehet, hogy több felelősségre, új kihívásokra vagy más irányra lenne szükséged. Ha a szervezet ezt nem tudja vagy nem akarja megadni, akkor a probléma nem veled van.
Van még bármi, amiért érdemes maradni?
A legtöbb helyzet nem fekete-fehér. Ritkán „minden rossz”. Érdemes megfigyelni, vannak-e olyan pillanatok, amikor bele tudsz feledkezni a munkába, amikor tanulsz, fejlődsz, vagy inspiráló emberekkel dolgozol együtt.
Ha ezek léteznek, lehet, hogy érdemes ezekre építeni. Ha viszont az egyetlen kapaszkodó a fizetés, az is egy jelzés. Lehet, hogy most az a cél, hogy anyagi biztonságot építs, miközben tudatosan készülsz a továbblépésre.
Őszinte kérdés: mennyit teszel bele valójában?
Kényelmetlen, de fontos szembenézni vele. Néha nem a munkahely szív ki, hanem az, ahogyan jelen vagy benne. A félgőzzel végzett munka ugyanúgy kiüresít, mint a túlterhelés.
Ha pár év múlva visszanéznél erre az időszakra, büszke lennél a hozzáállásodra? A munkahelyi hangulat ragadós, és a tartós cinizmus lassan belülről kezd el koptatni.
Nem a panaszkör tart ott?
Sok munkahelyen a beszélgetések panaszkodás köré szerveződnek. Ez rövid távon megkönnyebbülést ad, hosszú távon viszont torzítja a valóságérzékelést. Egy idő után már nem látod tisztán, mi a valódi problémád, és mi az, amit csak átvettél másoktól.
Ilyenkor segít, ha kívülről is ránézel a helyzetedre – olyan emberekkel beszélve, akik nincsenek benne ugyanabban a közegben.
Ha mindent átgondoltál, és még mindig rossz
Van, amikor papíron minden rendben van: korrekt fizetés, jó csapat, érdekes projektek. Mégis ott marad egy állandó, nyomasztó érzés, hogy valami nem stimmel. Ilyenkor gyakori a bűntudat: „más örülne ennek a munkának”.
Pedig a tartós rossz közérzet önmagában is elég ok a változtatásra. Nem kell mártírrá válni a saját karrieredben. A rossz nap normális. A folyamatos belső feszültség nem az.
Ha eljutsz oda, hogy továbblépnél, érdemes olyan állásokat nézni, ahol nemcsak a pozíció, hanem a munkakörnyezet és a fejlődési lehetőség is átlátható. A Jobinfo.hu kínálatában sok olyan lehetőség van, ahol nem csak dolgozni, hanem jól dolgozni lehet.
