A legtöbb cég ma már komoly energiát fektet a munkahelyi jóllétbe. Van rugalmas munkavégzés, mentális egészségprogram, wellbeing workshop és ergonomikus szék. Egy dologról viszont feltűnően kevesen beszélnek: arról a levegőről, amit az alkalmazottak naponta órákon át belélegeznek. Pedig a rossz levegő minősége csendes, alattomos módon rontja a teljesítményt – észrevétlenül, de könyörtelenül.
A láthatatlan teljesítménygyilkos az irodában
Nemzetközi kutatások – köztük a Harvard és a Syracuse Egyetem vizsgálatai – egyértelmű összefüggést mutatnak a beltéri levegő minősége és a szellemi teljesítmény között. A jól szellőző irodákban dolgozók:
• gyorsabban hoznak döntéseket
• jobban kezelik a stresszt
• pontosabban dolgoznak
• kevesebbet hibáznak
Ezzel szemben a rosszul szellőző terekben megjelenik a klasszikus „irodai fáradtság”: fejfájás, tompaság, koncentrációvesztés, ingerlékenység. Ezek ritkán vezetnek betegszabadsághoz – viszont jelenléti veszteséget okoznak. A munkavállaló ott ül az asztalnál, de csak töredékét hozza annak, amire képes lenne.
Ez az a veszteség, ami nem szerepel a kimutatásokban – mégis milliókba kerülhet egy szervezetnek.
Jogszabály szerint elég lenne a minimum – de ez már kevés
A munkavédelmi előírások csupán „megfelelő szellőzést” írnak elő. A probléma az, hogy a minimum ma már nem elég a hatékony működéshez.
A modern irodákban intelligens szellőztetőrendszerek működnek, amelyek valós időben mérik a szén-dioxid-szintet, az iroda kihasználtságát és a levegő minőségét. Ezek automatikusan szabályozzák a légcserét, miközben:
• javítják a koncentrációt
• csökkentik a fáradtságot
• optimalizálják az energiafelhasználást
A hővisszanyerős megoldások ráadásul nemcsak egészségesebbek, hanem gazdaságosabbak is. A jó levegő tehát nem költség – befektetés.
HR-eszköz, amiről alig beszélünk
A levegőminőség javítása nem feltétlenül jelent azonnali milliós beruházást. Sokszor már az is látványos eredményt hoz, ha a szervezet:
• felméri az irodai levegő minőségét
• rendszeresen karbantartja a meglévő rendszereket
• nyitottá teszi a visszajelzéseket
• bevonja a dolgozókat a komfort kérdésébe
Amikor a munkavállaló meri jelezni, hogy egy tárgyalóban „elfogyott a levegő”, az nem panaszkodás – hanem üzleti érdek.
A jó levegő gyorsabban térül meg, mint bármely tréning
A tapasztalatok szerint a jobb levegőminőség hatására:
• csökken a betegszabadságok száma
• nő a fókuszált munkaidő
• javul az általános közérzet
• erősödik a munkáltatói márka
Egy olyan munkaerőpiacon, ahol a jelöltek egyre tudatosabban választanak munkahelyet, az egészséges munkakörnyezet már nem extra – hanem elvárás.
A jóllét ott kezdődik, ahol levegőt kapunk
Lehet wellbeing programot indítani, lehet pszichológust hívni és mindfulness tréninget tartani. De ha az alapok nincsenek rendben, ezek csak tüneti kezelések maradnak.
A levegőminőség nem látványos HR-kampány, nem kerül ki plakátra. Mégis ez az egyik legerősebb üzenet, amit egy cég küldhet:
itt számít az ember – még akkor is, amikor senki sem figyel.
És ez az a vállalati kultúra, ami valóban hagy lélegezni.
Ha olyan munkavállalókat keresel, akik számára fontos az egészséges, jól szervezett munkahelyi környezet, a Jobinfo.hu felületén érdemes álláshirdetéseddel megjelenned, ahol tudatos álláskeresők találkoznak felkészült, igényes munkáltatókkal.
