Miközben egyre több szó esik a csökkenő termelékenységről és a munkaerő túlterheltségéről, a vállalatok jelentős része még mindig adatok nélkül próbál reagálni a problémákra. Egy friss nemzetközi kutatás szerint a munkáltatók közel harmada ma sem követi nyomon, milyen hatással van a betegszabadság a cég működésére – pedig a hiányzások jóval nagyobb terhet jelentenek, mint azt sokan feltételezik.
Visszalépés a tudatosságban
A kutatás eredményei különösen figyelemre méltók annak fényében, hogy 2024-ben még a cégek közel 70 százaléka mérte valamilyen formában a betegszabadság hatásait. Ehhez képest ma már a munkáltatók 32 százaléka egyáltalán nem vizsgálja, mit okoznak a hiányzások a napi működésben, a teljesítményben vagy a költségekben.
Ez azt jelenti, hogy sok szervezet úgy próbál kezelni egyre gyakoribb munkaerő-kieséseket, hogy nem látja pontosan, mekkora problémával áll szemben saját falain belül.
Nemcsak a hiányzás, hanem a „betegen is dolgozom” kultúrája is rombol
A betegszabadság hatása nem kizárólag akkor jelentkezik, amikor egy munkavállaló otthon marad. Legalább ilyen káros a presenteeism jelensége, amikor valaki betegen is bemegy dolgozni. Ilyenkor a teljesítmény jellemzően alacsonyabb, a hibázás esélye nő, ráadásul a fertőzés továbbterjedhet a csapaton belül, ami újabb hiányzásokat indít el.
Ez a kettős hatás – a tényleges hiányzás és a látszólagos jelenlét – komoly szervezési zavarokat okoz. Többletterhelés hárul a kollégákra, nő a vezetői stressz, és hosszabb távon felgyorsul a kiégés folyamata. Mindez azonban könnyen láthatatlan marad, ha a cég nem méri és nem elemzi ezeket a hatásokat.
Adatok nélkül nincs stratégia
Azok a vállalatok, amelyek mégis foglalkoznak a kérdéssel, jellemzően nemcsak a kiesett napokat számolják. Vizsgálják az elveszett munkaórákat, a termelékenység csökkenését, a betegszabadság közvetlen bérköltségét, valamint azokat a rejtett terheket is, amelyek a helyettesítésekből, átszervezésekből vagy ideiglenes munkaerő bevonásából adódnak.
Ezek az adatok nem pusztán veszteségkimutatások. Segítenek felismerni mintázatokat, kockázati pontokat és azt is, hol lenne a leghatékonyabb beavatkozni a megelőzés érdekében.
A megelőzés üzletileg is megtérül
A szakértők szerint minél hosszabb ideig marad távol egy munkavállaló, annál nehezebb a sikeres visszatérés. Ezért kulcsfontosságú az időben nyújtott támogatás, legyen szó egészségügyi, mentális vagy élethelyzeti nehézségekről.
Azok a munkáltatók, akik tudatosan építenek be támogató megoldásokat, rugalmas munkaszervezést és világos üzeneteket a betegséggel kapcsolatban, nemcsak csökkentik a hiányzások számát, hanem mérhetően javítják a megtartást és a csapat teljesítményét is. A megelőzés költsége szinte mindig alacsonyabb, mint a folyamatos pótlás és tűzoltás ára.
Ha stabilabb, kiszámíthatóbb csapatot szeretnél építeni, hirdess a Jobinfo.hu-n, ahol célzottan érheted el az aktív és passzív álláskeresőket is.
A betegszabadság minden céget érint – a különbség az, hogy hogyan reagálnak rá
A váratlan hiányzások előbb-utóbb minden vállalat életében megjelennek. A kérdés nem az, hogy el lehet-e kerülni őket, hanem az, hogy a cég tudatosan kezeli-e a helyzetet.
Ahol nincs adat és stratégia, ott csak tüneti kezelés történik. Ahol viszont a munkáltató tisztában van a valós hatásokkal, képes előre tervezni, célzott támogatást nyújtani és gyorsabban visszasegíteni a dolgozókat, ott a betegszabadság nem válságforrás, hanem kezelhető működési kockázat marad. Ez pedig nemcsak emberibb, hanem hosszú távon üzletileg is fenntarthatóbb megközelítés.
