Álláspiaci színesek

A legtöbb cég itt veszít el kiváló jelölteket – így alakíthatsz ki olyan kiválasztási folyamatot, amelyet a pályázók is értékelnek

A munkaerőpiacon ma már nemcsak a fizetés és a juttatások számítanak.

Megosztás:

A munkaerőpiacon ma már nemcsak a fizetés és a juttatások számítanak. Egyre több álláskereső az alapján is véleményt alkot egy vállalatról, hogy milyen élmény számára a jelentkezés és a kiválasztási folyamat. A lassú visszajelzések, a túl hosszú interjúk vagy a teljes kommunikációhiány könnyen elriaszthatják a legjobb jelölteket, akik közben más munkáltatók ajánlatait is mérlegelik.

A pozitív jelöltélmény ezért már nem csupán HR-es szempont, hanem a munkáltatói márka egyik legfontosabb eleme. Azok a vállalatok, amelyek átlátható, gyors és emberközpontú kiválasztási folyamatot működtetnek, hosszú távon könnyebben vonzzák és tartják meg a tehetségeket.

A kiválasztási folyamat többet árul el a cégről, mint gondolnánk

Minden egyes jelentkező benyomást szerez a vállalatról – függetlenül attól, hogy végül felveszik-e vagy sem. A pályázók megosztják tapasztalataikat ismerőseikkel, értékeléseket írnak különböző platformokra, és sokszor évekkel később is emlékeznek arra, hogyan bánt velük egy munkáltató.

Ha a kiválasztás szervezetlen, elhúzódó vagy kiszámíthatatlan, a jelöltek könnyen arra következtetnek, hogy maga a vállalat működése is hasonló.

Ennek komoly következménye lehet. Egy rossz pályázói élmény miatt sokan később már nem jelentkeznek újra ugyanahhoz a céghez, sőt másokat is lebeszélhetnek róla. Ez különösen azokban az ágazatokban jelent problémát, ahol eleve nehéz megfelelő szakembereket találni.

Minden a jól megfogalmazott álláshirdetéssel kezdődik

A kiválasztási folyamat első lépése maga az álláshirdetés, mégis sok vállalat itt követi el az első hibát. A túl hosszú, szakzsargonnal teli hirdetések vagy a teljesíthetetlen elváráslisták könnyen elriaszthatják a potenciális jelentkezőket. Sokkal hatékonyabb, ha az álláshirdetés világosan bemutatja a feladatokat, őszintén ismerteti az elvárásokat, és – ahol lehetséges – a bérezésről vagy juttatásokról is tájékoztatást ad.

A cél nem az, hogy mindenkit megszólítsunk, hanem hogy azok jelentkezzenek, akik valóban illenek az adott pozícióhoz.

A jelentkezés ne legyen akadálypálya

Az online jelentkezési folyamat egyszerűsége szintén kulcsfontosságú. Ha a pályázóknak hosszú űrlapokat kell kitölteniük, vagy újra be kell írniuk minden olyan adatot, amely már szerepel az önéletrajzukban, sokan félbehagyják a jelentkezést.

Érdemes az első lépést a lehető legegyszerűbbre szabni. A részletesebb információkat ráér később is bekérni, amikor már valóban kölcsönös az érdeklődés.

A legnagyobb hiba a csend

A pályázók egyik leggyakoribb panasza nem az elutasítás, hanem az, hogy semmilyen visszajelzést nem kapnak. Sokan elküldik jelentkezésüket, majd hetekig vagy akár hónapokig nem érkezik semmilyen információ arról, hogy hol tart a kiválasztás. Ez jelentősen rontja a munkáltatóról kialakított képet.

Pedig már néhány egyszerű lépés is sokat javíthat a jelöltélményen:

  • minden jelentkezés kapjon automatikus visszaigazolást;
  • a vállalat jelezze előre, milyen lépésekből áll a kiválasztás és mikorra várható döntés;
  • a pályázók minden fontosabb szakaszról kapjanak tájékoztatást;
  • az elutasított jelölteket se hagyják bizonytalanságban, egy rövid, udvarias visszajelzés is sokat jelenthet.

A gyors és korrekt kommunikáció bizalmat épít, még akkor is, ha végül nem az adott jelentkező kapja meg az állást.

Az interjú nem kihallgatás

A legjobb állásinterjúk nem egyoldalú kérdezz-felelekből állnak. A kiválasztási folyamat során nemcsak a munkáltató értékeli a jelöltet, hanem a pályázó is eldönti, hogy szeretne-e az adott vállalatnál dolgozni. Éppen ezért fontos, hogy az interjúk felkészülten, strukturáltan, ugyanakkor természetes hangulatban zajljanak.

Az interjúztatóknak érdemes előre megismerniük a jelölt önéletrajzát, tisztázniuk egymás között a kérdésköröket, és elegendő időt hagyniuk arra, hogy a pályázó valóban bemutathassa tapasztalatait. Ugyanilyen fontos, hogy a vállalat őszintén beszéljen a pozíció előnyeiről és kihívásairól is. A reális elvárások hosszú távon elégedettebb munkavállalókat eredményeznek.

A gyorsaság ma már versenyelőny

A legkeresettebb szakemberek ritkán maradnak sokáig a munkaerőpiacon. Ha egy kiválasztási folyamat heteken keresztül elhúzódik, könnyen előfordulhat, hogy a legjobb jelölt időközben elfogad egy másik ajánlatot.

Érdemes ezért időről időre áttekinteni, hol lassul le a folyamat. Sok esetben néhány szervezési változtatás – például az interjúidőpontok előzetes lefoglalása vagy a döntési határidők rögzítése – jelentősen lerövidítheti a kiválasztást anélkül, hogy annak minősége romlana. A cél nem a kapkodás, hanem a gyors, átgondolt döntéshozatal.

Az ajánlat elfogadásával még nem ér véget a folyamat

Sok munkáltató úgy tekint az ajánlat elfogadására, mint a kiválasztás végére, pedig valójában ekkor kezdődik az új munkavállaló első valódi élménye a céggel.

Az ajánlat elfogadása és a munkába állás közötti időszak különösen érzékeny. Ha a vállalat ilyenkor is kapcsolatban marad az új kollégával, tájékoztatja a belépés részleteiről, és már előre bevonja a szervezet életébe, jelentősen csökkentheti annak esélyét, hogy a jelölt mégis másik ajánlat mellett döntsön.

A kiváló jelöltélmény hosszú távon megtérül

A sikeres toborzás nem látványos trükkökön múlik. Sokkal inkább azon, hogy a vállalat világosan kommunikáljon, tiszteletben tartsa a pályázók idejét, gyorsan hozzon döntéseket, és minden jelentkezőt partnerként kezeljen. Azok a szervezetek, amelyek következetesen figyelnek ezekre a részletekre, nemcsak könnyebben találnak megfelelő munkatársakat, hanem erősebb munkáltatói márkát is építenek.

Új munkatársakat keres? A Jobinfo.hu felületén gyorsan és egyszerűen hirdetheti meg nyitott pozícióit, miközben állásajánlata több ezer aktív álláskeresőhöz juthat el. 

avatar

A Jobinfo.hu szerkesztősége elkötelezett a minőségi tartalom és a naprakész információk iránt. Cikkeink célja, hogy segítsük olvasóinkat a munka világában való eligazodásban, karrierjük építésében és a legfrissebb munkaerőpiaci trendek megértésében.