Miközben a magyar munkaerőpiac kívülről stabilnak tűnik, a háttérben egyre súlyosabb folyamatok zajlanak. Évente mintegy 50 ezer fővel csökken az aktív munkaerő létszáma, néhány éven belül akár negyedmilliós hiány is kialakulhat, miközben a mesterséges intelligencia és a robotizáció teljesen átformálja a munkáról alkotott eddigi elképzeléseket. Ezekre a kérdésekre kerestek válaszokat a Verseny. Képesség. Business Summit előadói a budapesti Néprajzi Múzeumban.
A Prohuman Csoport, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Joint Venture Szövetség által szervezett eseményen közel 250 résztvevő vett részt, köztük harvardi és oxfordi kutatók, kormányzati döntéshozók, nagyvállalatok vezetői és hazai cégtulajdonosok.
Már nem az a kérdés, hány ember dolgozik, hanem hogy mennyit ér a tudásuk
A konferencia nyitóbeszélgetésén Zakor Sándor, a Prohuman Csoport vezetője arról beszélt, hogy Magyarország túlnőtt az összeszerelő üzemekre épülő gazdasági modellen, és a következő évtizedekben a versenyképességet már nem a létszámbővítés, hanem a termelékenység növelése fogja meghatározni.
Szerinte az elmúlt húsz év legfontosabb kérdése az volt, hogyan lehet elegendő embert találni a növekedéshez, a következő húsz évben viszont az lesz a döntő, hogyan lehet az embereket képessé tenni arra, hogy jóval nagyobb értéket állítsanak elő.
A szakember szerint a mesterséges intelligencia és az automatizáció korszakában már nem az számít, hány ember végez el egy feladatot, hanem az, hogy egy jól képzett, magas kompetenciájú, technológiával támogatott munkavállaló mekkora hozzáadott értéket tud teremteni.
A kormány szerint újra kell gondolni, mit jelent a tanulás
Naderi Zsuzsanna, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkára szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata a felnőttkori tanulás teljes újragondolása. Kiemelte, hogy a közoktatás, a szakképzés és a felnőttképzés egymásra épülő rendszert alkotnak, ezért a változásokat hosszú távú stratégia mentén kell megvalósítani. Az államtitkár szerint a vállalatoknak is tanuló szervezetekké kell válniuk, és el kell érni, hogy a folyamatos fejlődés természetes része legyen a munkavállalók életének.
A konferencián a sikeres vállalati képzési modellek is szóba kerültek. Barabás Botond a BMW debreceni gyárának duális képzési rendszerén keresztül mutatta be, hogyan lehet hatékonyan összekapcsolni az oktatást és a munkaerőpiaci igényeket. Az általa ismertetett program mára Kelet-Magyarország egyik legnagyobb szakképzési kezdeményezésévé nőtte ki magát, és jó példája annak, hogyan segítheti a vállalatok és az oktatási intézmények együttműködése a jövő szakembereinek képzését.
Egyes ágazatok vendégmunkások nélkül működésképtelenné válhatnak
Ifjabb Bárány László, a Master Good Csoport ügyvezetője szerint bizonyos szektorokban már ma is nélkülözhetetlenek a harmadik országból érkező munkavállalók. Mint fogalmazott, ha nem áll rendelkezésre külföldi munkaerő, számos termelési egység kerülhet veszélybe, és nemcsak a külföldiek, hanem a mellettük dolgozó magyar munkavállalók munkahelyei is veszélybe kerülhetnek. A szakember szerint a következő években akár egymillió fővel is csökkenhet Magyarország lakossága, ezért hosszabb távon elkerülhetetlen lesz egy jól szabályozott, szükség esetén nyitható vendégmunkás-rendszer kialakítása.
A Harvard professzora szerint a jövő munkahelyei már nem az iparban lesznek
A rendezvény egyik legnagyobb érdeklődéssel várt előadója Dani Rodrik, a Harvard Kennedy School professzora volt. A világhírű közgazdász szerint a mesterséges intelligencia és a gazdaság átalakulása miatt a jövőben a legtöbb új munkahely várhatóan a szolgáltatási szektorban jön létre.
Úgy véli, a gazdasági növekedés és a társadalmi stabilitás alapját a jó minőségű munkahelyek és az erős középosztály jelentik, miközben a technológiai fejlődés nemcsak kiválthat bizonyos munkafolyamatokat, hanem növelheti is az emberek termelékenységét és önállóságát.
Oxfordból figyelmeztettek: ilyen még nem volt az emberiség történetében
Dávid-Barrett Tamás, az Oxfordi Egyetem viselkedéskutatója szerint történelmi jelentőségű változások zajlanak. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy most először jelent meg az emberiség történetében egy nem biológiai intelligencia, amely rendkívül gyorsan alakítja át a társadalmat és a munka világát.
Szerinte olyan korszakba lépünk, amelyre nincsenek korábbi minták, ezért ma még rendkívül nehéz pontosan megjósolni, hogyan fog kinézni a jövő munkaerőpiaca. Úgy véli, a mesterséges intelligencia korában az emberi kreativitás válhat a legfontosabb versenyelőnnyé, mert szinte minden más feladat megtanítható lesz az AI-rendszereknek.
Jöhet a „robotszendvics”: középen a robotok, felül a magasan képzett emberek
A konferencia egyik legérdekesebb gondolatát Horváth Ádám és Major Gábor, a Prohuman Csoport szakmai vezetői fogalmazták meg.
Szerintük a jövő munkaerőpiacát egy úgynevezett „robotszendvics” jellemezheti majd.
A modell szerint:
- felül a magasan képzett, irányító szakemberek helyezkednek el,
- középen a robotok és az automatizált rendszerek végzik a munkát,
- alul pedig a kevésbé képzett munkaerő biztosítja a rendszerek működését.
A szakértők szerint a pozícióalapú HR-szemléletet fokozatosan felváltja a kompetenciaalapú gondolkodás, ahol a szakmai tudás mellett a készségek, a tanulási hajlandóság és az alkalmazkodóképesség lesznek a legfontosabb értékek.
A következő évtizedek legnagyobb versenye az emberi képességekről szólhat
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy Magyarország hosszú távú versenyképessége egyre kevésbé a létszámon, és egyre inkább az emberek tudásán, készségein és alkalmazkodóképességén múlik. A demográfiai csökkenés, az AI térnyerése és a technológiai forradalom közepette a legfontosabb kérdés már nem az, hogy lesz-e elég munkahely, hanem az, hogy lesznek-e elegen, akik képesek megfelelni az új kihívásoknak.
Állást keresel, vagy új karrierlehetőségek után nézel? A Jobinfo.hu oldalán több ezer friss állásajánlat közül válogathatsz, legyen szó pályakezdő, szakértői vagy vezetői pozíciókról.
