Elvileg a szabadság a pihenésről szól. A gyakorlatban azonban sok munkavállaló ilyenkor is rendszeresen ellenőrzi az e-mailjeit, válaszol a céges üzenetekre, vagy folyamatosan azon gondolkodik, mi vár rá, amikor visszatér az irodába. Bár papíron szabadságon vannak, valójában sokan egyetlen napra sem tudnak teljesen kiszakadni a munkából.
Ez nem csupán a dolgozók magánügye. A HR-szakemberek és a vezetők számára is fontos kérdés, hiszen a valódi regenerálódás hiánya hosszú távon rontja a teljesítményt, növeli a kiégés kockázatát, és hozzájárulhat a fluktuáció emelkedéséhez.
A szabadság nem adminisztratív kötelezettség, hanem a jóllét része
A legtöbb vállalat számára a szabadság elsősorban munkaügyi nyilvántartási kérdés. Pedig ennél jóval többről van szó. A pihenés lehetőséget ad arra, hogy a munkavállalók fizikailag és mentálisan is feltöltődjenek, csökkenjen a stressz, javuljon a koncentrációjuk, és frissebben térjenek vissza a munkába.
Ha azonban valaki a nyaralása alatt is folyamatosan figyeli a céges levelezést, telefonhívásokat fogad vagy online megbeszéléseken vesz részt, akkor ez a regenerálódás elmarad. Ilyenkor a szabadság könnyen csak helyszínváltoztatássá válik, nem valódi kikapcsolódássá.
A folyamatos elérhetőség nem a lojalitás jele
Sok munkahelyen még mindig kimondatlan elvárás, hogy a dolgozók szabadság alatt is elérhetők legyenek. Aki válaszol egy e-mailre a tengerpartról vagy egy gyors telefonhívás kedvéért megszakítja a pihenését, gyakran elkötelezett munkatársnak számít. Hosszú távon azonban ez veszélyes vállalati kultúrát alakíthat ki.
Ha a munkavállalók úgy érzik, hogy szabadság alatt sem kapcsolhatnak ki teljesen, könnyebben jelentkezhet a krónikus stressz, a mentális kimerültség és a kiégés. A vezetőknek ezért különösen fontos szerepük van abban, hogy tiszteletben tartsák a kollégák pihenőidejét. Egy nem sürgős e-mail vagy üzenet is azt az érzést keltheti, hogy a szabadság valójában nem jelent valódi mentesülést a munka alól.
A megfelelő helyettesítés megkönnyíti a kikapcsolódást
Sokan azért nem tudnak nyugodtan szabadságra menni, mert attól tartanak, hogy visszatérésük után kezelhetetlen mennyiségű feladat vár rájuk. Ezért kiemelten fontos a jól megszervezett helyettesítés.
Már a szabadság előtt érdemes egyértelműen meghatározni:
- mely feladatokat veszik át a kollégák,
- ki dönt a sürgős ügyekben,
- mely feladatok várhatják meg a visszatérést,
- és milyen esetben indokolt valóban felkeresni a szabadságon lévő munkatársat.
Ha ezek a szabályok világosak, a dolgozók sokkal könnyebben tudnak kikapcsolni.
Már a szabadság előtti napok is sokat számítanak
Gyakori jelenség, hogy a munkavállalók az utolsó munkanapokon túlóráznak, hogy minden feladatot befejezzenek indulás előtt. Így azonban sokan már teljesen kimerülten kezdik meg a szabadságukat. A HR és a vezetők feladata lehet annak biztosítása, hogy a munkaterhelés reális maradjon, és a szabadság előtti időszak ne váljon újabb stresszforrássá.
Nem mindenki ugyanúgy tud feltöltődni
Van, akinek egy aktív nyaralás jelent kikapcsolódást, másnak az otthoni pihenés vagy néhány csendes nap elegendő. A munkáltatóknak nem kell megmondaniuk, hogyan töltsék dolgozóik a szabadságukat, ugyanakkor érdemes olyan vállalati kultúrát kialakítani, amely elfogadja, hogy a pihenés mindenkinél másképp működik. A szabadság nem teljesítményverseny, és nem kell "hasznosan" eltölteni minden percét.
Az online jelenlét szabályait is érdemes újragondolni
A digitális eszközöknek köszönhetően ma már bárhonnan lehet dolgozni – ez azonban könnyen azt is eredményezi, hogy a munka folyamatosan jelen marad.
Éppen ezért célszerű egyértelmű szabályokat kialakítani:
- automatikus távolléti üzenetek használata,
- nem sürgős e-mailek időzített küldése,
- világos helyettesítési rend,
- annak egyértelmű kommunikálása, hogy szabadság alatt kit lehet keresni egy adott ügyben.
Ezek az apró intézkedések jelentősen csökkenthetik a dolgozókra nehezedő nyomást.
Nem csak egy hosszú nyári szabadság számít
Sokan egész évben tartogatják a szabadságukat egyetlen hosszabb nyári pihenésre. A HR-szakemberek szerint azonban a rendszeres, rövidebb kikapcsolódások legalább ilyen fontosak. Egy-egy hosszú hétvége vagy néhány szabadnap az év során segíthet megelőzni, hogy a stressz tartósan felhalmozódjon. Különösen igaz ez a nagy munkaterheléssel járó munkakörök esetében.
A visszatérés is lehet stresszmentesebb
A szabadság pozitív hatása könnyen elvész, ha a dolgozót visszatérésekor több száz olvasatlan e-mail, folyamatos értekezletek és sürgős feladatok várják.
Érdemes ezért úgy szervezni az első munkanapokat, hogy legyen elegendő idő a felzárkózásra, az e-mailek átnézésére és a feladatok priorizálására. Ez jelentősen megkönnyíti a visszailleszkedést, és segít megőrizni a szabadság során megszerzett feltöltődést.
A pihenés támogatása üzleti érdek is
Azok a vállalatok, amelyek valóban ösztönzik a munkavállalókat a kikapcsolódásra, hosszú távon is profitálhatnak belőle. A kipihent dolgozók általában motiváltabbak, kiegyensúlyozottabbak, ritkábban hiányoznak betegség miatt, és kisebb eséllyel döntenek munkahelyváltás mellett. A szabadság tehát nem csupán munkajogi kötelezettség, hanem a munkáltatói márka és a dolgozói elégedettség egyik fontos eszköze is.
A megfelelő munkahely sokat számít
Egyre több munkavállaló számára már nemcsak a fizetés fontos, hanem az is, hogy olyan munkahelyen dolgozhasson, ahol valóban tiszteletben tartják a munka és a magánélet egyensúlyát, támogatják a feltöltődést, és nem várják el a folyamatos rendelkezésre állást.
Ha olyan állást keresel, ahol a munkavállalók jólléte és a kiegyensúlyozott munkakörnyezet is fontos szempont, érdemes rendszeresen böngészni a Jobinfo.hu állásajánlatait. A portálon országszerte számos munkalehetőség közül válogathatsz, legyen szó irodai, szakmai, fizikai vagy vezetői pozíciókról.
